Kissé provokatív költői kérdésemre bizonyára mindenki tudja a sematikus választ, amit érdeklődő kollégáinak, ismerőseinek ad, pont olyan mélységig, amilyen a kérdés maga volt.
Azonban ha kicsit mélyebbre megyünk, mindannyian találunk olyan pontokat, amikkel nem vagyunk elégedettek. Még akkor is, ha egyébként az életünk egy rég megszokott, stabil mederben halad. Vagy éppen pont akkor?
Egyáltalán mit jelent számodra az, hogy jól vagy? Mikben határozod meg, amikor jól érzed magad? Ha most így van, milyen jellemzőket sorolnál föl? Ha nincs így, miben különbözött az az állapot, amikor jól voltál a mostanitól?
Vannak emberek, akik rendszeresen megkapják a vádat „álomvilágban élsz”. Mert a kívülállók szerint egy ködös és rózsaszín, valóságtól elrugaszkodott képet dédelget magában az illető, amivel a hétköznapi világát megszínesíti.
Vagy ott van a másik véglet: aki irigykedve, vagy éppen összeszoruló szívvel nézi mások tökéletes életet – persze kizárólag a közösségi oldalak beállított képein.
A realitás sokszor képlékeny fogalom, még ha egy objektív külső szemlélőre is bízzuk magunkat, ő ugyanúgy a saját szűrőjén át néz minket.
Akkor mégis csak nekünk kéne rájönnünk arra, mitől érezzük jól magunkat. Mert ha valamiben, ebben nem adhat tanácsot senki.
Persze kinek van ideje ezzel foglalkozni, amikor annyi más sürgősebb, fontosabb, érdekesebb feladat van. Majd a jövő héten. Vagy az azutánin. Ráérünk. Időnk van bőven.
De ha egy kicsit jobban belegondolunk, az idő az a tényező az életünkben, ami limitált. Korlátozottan áll a rendelkezésünkre, nem tud kamatozni, ugyanakkor rajtunk múlik, milyen értéket adunk neki.
Vegyük például egy úszónkat, aki egy riportban arról számolt be, természetes dolog, hogy fáj a válla. Ez együtt jár az élsporttal. És különben is, most verseny van, amire készülni kell, teljesíteni, bizonyítani. Az eredmény egy műtét és utána egy-két év kihagyás.
Nem volt ideje arra, hogy magával foglalkozzon, észrevegye a teste jelzéseit és kezdjen velük valamit, bármennyire nehéz is elengedni egy célt, ami a szemünk előtt lebeg. Így az élet kényszerítette rá.
A betegség, sérülés tipikusan akkor jelentkeznek, amikor jó ideje nem vesszük észre önmagunk jelzéseit: elég volt.
Fontos tulajdonságok az akaraterő és a kitartás, de vajon arra gondoltál-e már, hogy nem kell végig szenvedned az úton? Hogy akár élvezheted is, amit csinálsz, élhetsz teljes életet?
Luxusnak tűnik az, hogy néha megállsz és azzal foglalkozol, aminek éppen szükségét érzed? És ha pont ilyenkor vagy képes a legtöbbre? A legjobb teljesítményre? Próbáltad már?
Nem a sikerorientált, eredmény centrikus világképedet szeretném átformálni, csak megmutatni, lehet ezt élvezettel, lelkesedéssel is csinálni.
Jól érzed magad a bőrödben? Akkor már most jól csinálod! Elő a célokkal, motiváld magad, és tervezd meg gyakorlati lépésekben, mikor mit szeretnél elérni.
Úgy érzed van még min javítani? Állj meg most, ne holnap, hidd el, lehet problémák, fájdalmak és nehézségek nélkül is élni. Ami nem azt jelenti, hogy nem jelennek meg, de ezeket Te már kihívásnak kezeled. És élvezed, mert sikerélményt ad, amikor megoldod. Szinte várod a következőt.
Észrevetted, hogy milyen technikásan csempésztem bele, hogy értékeld magad? Van egy tréning, ami ebben segít. Helyrerakni magadat, ami rendezi az életed többi területét. Mert a legfontosabb elem Te magad vagy, aki ha jól van, az életed többi területe is, mint a kirakós darabjai a helyükre kerülnek.
