Hiszen mások sokkal komolyabb problémákkal küzdenek meg minden egyes nap, neked mégis mi okod lehet rá, hogy stresszes légy?
Jogosan merül fel a kérdés a mai – valljuk be – elkényelmesedett világunkban.
Ugyanakkor nem fordíthatunk hátat annak sem, hogy a jólétben élő társadalmakban (értsd: Te is ide tartozol) egyre gyakoribbak a feszített élettempóból adódó egészségügyi és magánéleti problémák.
Túl nagy jólétben, kényelemben élünk! – mondhatná az a másik, józan hang.
Ám amikor a szívinfarktus egy vezető haláloknak számít Magyarországon, mégsem intézhetjük el egy kézlegyintéssel ezeket a problémákat.
Kutatások is igazolják, hogy egy átélt trauma és annak a feldolgozása egy folyamat, mégis egy egyszeri és elvégezhető „feladat” míg a mindennapi stresszel való találkozás az, ami hosszú távon betegségeket, kiégést okoz.
A stressz pedig nem új keletű találmány, a túlélésünk záloga, sőt még tovább megyünk: öröm hatására is a szimpatikus idegrendszer lép akcióba, amit a szervezetünk stresszként él át.
Akkor mégis mi okozza a romboló hatást? Mi okozza a stresszt és mit jelent a stresszor? Mit kezdjek velük?
A stressz egy szubjektív és személyes dolog, olyankor jelentkezik, amikor stresszorként érzékelünk valamit. Genetikailag belénk kódolt program, ami a túlélést segíti. A stresszor pedig az az egyéni idegesítő program, ami folyamatosan fut, újra és újra kiborít és hátráltat.
Számtalan technika létezik, amiket én is használok, tanítok, amikkel enyhíteni lehet a stressz szintet. Például hogy ne oszd meg a figyelmed ezer csatorna között, ha elmélyülten dolgozol, némítsd le a telefonod. Vagy ha elborítanak a feladatok, állj meg egy pillanatra és lélegezz. Ezek segítenek fölébe kerekedni a helyzetnek, kívülről szemlélni önmagad, hogy valóban olyan tragikus-e, amiben éppen vagy? Olyan probléma, amit egy óra, egy nap vagy egy hét múlva is annak érzel?
Abban hiszek mégis, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásával lehet gyökeres eredményt elérni, a fent leírt „tüneti kezelés” pedig csak hab a tortán, ha az alapok rendben vannak.
Hiszen a világod nagy részben nem az objektív események, hanem az azokra adott válaszod befolyásolja. Az érzelmeinket valósnak érzékeljük, számunkra azok is, de van hogy köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Hiszen mikből áll egy érzelem? Az adott helyzetből, az ahhoz kapcsolódó korábbi tapasztalatainkból és a személyiségünk, habitusunk által adott reakciótól. Hogy csak hármat említsek példaként.
Ebben pedig az a jó hír, hogy mi döntünk, distresszben (ami káros és kellemetlen) vagy kreatívan keresve a megoldást éljük az életünket. Hiszen a személyiségünket megismerhetjük, ezáltal hozva ki belőle a legtöbbet. A múltban átélt dolgainkat feltérképezve pedig a reakcióink már kevésbé lesznek ösztönösek. Azokat tudjuk erősíteni, amik előrevisznek minket, amik pedig félelmet, szorongást, bizonytalanságot okoznak, feloldani.
Ilyen például a túlzott elvárás önmagunkkal szemben (az irreálisakra gondolok), a személyeskedés (biztos haragszik rám, azért nem hív fel!), az önbeteljesítő jóslatokig (eddig sem sikerült, most miért lenne másképp?).
Mindannyiunk számára a legnehezebb feladat a saját gondolati, érzelmi mintáinkat felismerni, majd ezután változtatni rajtuk, de ez az ára a sikeres, örömteli stresszel való életnek.
Ismerd fel a korlátozó, stresszt okozó gondolataidat és változtasd meg a viszonyulásodat hozzájuk! Ha pedig ezt kitartóan és következetesen teszed, garantálom, hogy pozitív változást hoz az életedben!
Türelmetlen vagy? Biztosra szeretnél menni? Segítséget kérni lehet, kívülről sokkal könnyebb okosnak lenni! Hiszen a változást mindenki szeretné, segítséggel pedig gyorsabbá, egyszerűbbé teheted.